Tartsuk magunknál az “ajándékot”

alvasosbabaszöveg2A legtöbb szülészeti intézményben az a gyakorlat, hogy nővérek azonnal lemossák a babákat (eltávolítva a baba bőrét védő magzatmázat), megmérik a baba súlyát és hosszát, cseppentenek a szemébe és lefertőtlenítik a köldökcsonkot. Érdemes előzetesen érdeklődni, hogy nem halaszthatók-e ezek a vizsgálatok későbbre. Az aranyóra jelentőségét már sokan felismerték. A szülést követő 1-2 órát a szakirodalom “arany órák” elnevezéssel tartja számon, mivel ez az időszak az anya és a baba számára is igen értékes.

Sajnos az orvosok nagy része még mindig azt gondolja, hogy a babának teljesen mindegy, hogy hol piheni ki magát  a szülés után. Sajnos ennek a gondolatmenetnek semmilyen tudományos alapja nincsen. Stanislav Grof (a transzperszonális pszichológia egyik alapítója) kutatásai alapján holotróp légzés (speciális légzéstechnika) segítségével az emberek elképesztő részletességgel képesek átélni a születéskor megélt testi-lelki érzeteket és tudatállapotaikat. A biológiai születés különböző aspektusainak az újraélése nagyon traumatikus és meggyőző erejű lehet, és gyakran fényképszerű részletességgel játszódik le újra. Nem csak a lelki fenyegetéseket élik át  a babák (esetleges abortusz felmerülésének lehetősége), de konkrét fizikai fájdalmakról is beszámolnak a holotróp üléseken résztvevők.  A szülőcsatornán való végighaladás hatalmas mechanikai nyomások, fájdalmak érzékelésével jár együtt és gyakran társul ehhez oxigénhiány és fulladás érzése is. Ezek az érzetek, élmények sejtszinten beépülnek és nagymértékben befolyásolják az egyén későbbi életútját, lelki beállítottságát, esetleges érzelmi és pszichoszomatikus zavarait. Nem akarom részletezni a sokszor döbbenetes beszámolókat, akit érdekel elolvashatja Stanislav Gróf: A jövő pszichológiája, a pszichológia jövője c. könyvében.

Ezek szerint a szülés nem csak az anya számára jelent megpróbáltatást, hanem a gyermek számára is. Ezért nagyon fontos, hogy a babák első benyomása születésük után egy elfogadó, megértő, befogadó világból érkezzen. Lehetőleg az első két órát a szülők töltsék a csecsemővel, s igyekezzenek számára ezt biztosítani! Sajnos ez ma nem minden kórházban lehetséges Magyarországon. Természetesen komplikációk esetén ez nem megvalósítható, mi most arról az esetről beszélünk, amikor anya és baba is teljesen jól vannak. Továbbá azt gondoljuk, az aranyórák elteltével is – amennyiben a baba és az anya is jól vannak – semmi nem indokolja a babák elvitelét megfigyelésre. Sajnos még a 24 h-s rooming in-t hirdető kórházakban is szokás a babákat a szülés után 24 h-s megfigyelésre elvinni a csecsemőosztályra, és csak után adják ki az anyának.

Ugyanakkor nemcsak a baba, hanem az anya is nagyon aktív hormonálisan a szülés után (ha csak nem kapott fájdalomcsillapítót, vagy nem történt fájdalmas beavatkozás) és képes arra, hogy gyermekével együtt pihenje ki a szülés fáradalmait (természetes szülésnél sokszor nem is fáradt az anya, teljesen jól érzi magát). Továbbá azt gondoljuk, hogy egy csecsemős sem képes annyira jól megfigyelni a gyermeket szülés után, mint az anya. Ez egyébként evolúcionálisan is indokolt, hiszen az anyának képesnek kell lenni szülés után közvetlenül is megvédeni gyermekét, ha valami fenyegeti az életüket. Erre hormonálisan teljes mértékben fel van készülve az anya. A kitolási szakaszban hatalmas mennyiségű adrenalin szabadul fel a nő testében, és a lassú kiürülés miatt gyakorlatilag képessé teszi arra, hogy szülés után is éber és aktív maradjon. Persze a szülészeti beavatkozások sajnos az anyák ezen képességét nagymértékben leronthatják.

Fontos tehát tudnunk, hogy a szülés utáni két órában a csecsemők is hihetetlen aktívak és élénkek és nyitottak a kapcsolatfelvételre. Az anya mellkasára helyezett baba keresi anyja tekintetét és elképesztő ügyességgel képes odakúszni anyja mellére és elkezdeni az első szopizást, aminek kiemelt jelentősége van. Az előtej a legtöbb esetben már készen áll, hogy a gyermek első, fontos táplálékául szolgáljon. Az arany órák alatt megkezdett szoptatás nagyban hozzájárul a későbbi szoptatás sikeréhez. A köldökzsinór elvágásáig biológiai egység áll fenn az anya és gyermeke között. A köldökzsinór elkötése után – mely jó esetben a pulzálás megszűnését követi, ez akár 1-2 h is lehet!- összetartozásukat a szoros testkontaktus, az egymásnak válaszoló hangocskák, illetve a szaglás és látás alapján tartják  fenn. Az is köztudomású, hogy a nyugtalan csecsemő az anya vagy az apa hangjára azonnal megnyugszik.

A bőrkontaktus fontossága ma már köztudomású és sok kórházban a baba még magzatmázasan édesanyja hasára kerül. A testek minél nagyobb felületen történő érintkezése a gyermek túlélése miatt vált fontossá az evolúció során. Az édesanya hormonális szabályozórendszere a gyermek testhőmérsékletéhez igazodik, vagyis alacsony testhőmérsékletű babát az anyjára helyezve az anyai bőr a kicsit felmelegíti, míg a túlmelegedett babát hűti. A bőrkontaktus elősegíti a hormonális változások szinkronizálását is. Az újszülött légzése, keringése, sőt még vércukorszintje is normalizálódik az anya hasán pihenve. Az anyai test baktériumaival is ekkor találkozik először, azok “beoltják” a gyermeket.

Tehát lelkileg és testileg is nagy mértékben indokolt, hogy baba és mama a szülés után is folyamatos testkontaktusban, együtt maradhassanak. Amennyiben a kórházak nem nyitnak ebbe az irányba jobban és minél több nő fogja érezni a folyamatos együttlét fontosságát és szükségességét, annál inkább megnőhet majd a későbbiekben az ambuláns szülések száma, vagyis amikor az anya a szülés után 2 h-val már haza is megy gyermekével. Valószínűleg nem az első szülők fogják ezt a lehetőséget használni, de többedszer szülőknél igazából semmi sem indokolja a kórházban tartózkodást, ha anya és gyermek is jól vannak.

Irodalom:

Grof, Stanisla: A jövő pszichológiája, a pszichológia jövője. Pilis-Print Kiadó 2008

Gaskin, Ina May: Útmutató a szüléshez, Jaffa Kiadó. Bp. 2009

http://kismamamuhely.blogspot.hu/2012/09/arany-orak-szules-utan.html

Oszd meg ismerőseiddel!

Minden vélemény számít!

Az email címet nem tesszük közzé.