A Mikrobiom és az Epigenetika tudósai kapcsolatot tártak fel a szülés alatt rutinszerűen alkalmazott beavatkozások és a krónikus betegségek előfordulási gyakorisága között.

“Szabad szemmel nézve, az emberiség prosperál. Vajon egy mikroszkóp lencséjén keresztül észreveszünk elváltozásokat? Vajon a modern szülési protokollok nyomot hagynak a gyermekeinken? Netán az emberi fajon? „A történelem legnagyobb emberkísérletének a kellős közepén vagyunk. Amikor visszatekintünk ezekre az időkre, azt mondjuk majd: Hihetetlen, hogy ezt mi tettük a gyermekeinkkel.” (Sue Carter, biologist és behavioural Neurobiologist).

Rodney R Dietert (Professor of Immunotoxicology, Cornell University): “Az emberiség védekező rendszerének az épségét veszélyeztetjük. A mostani szülésvezetési gyakorlat jóformán előrevetíti a későbbi orvosi beavatkozások szükségességét.”

Toni Harman (Microbirth c. film készítője): Dokumentumfilmünk a mai elorvosiasodott szülésvezetést egy teljesen új szemszögből a mikroszkóp lencséjén keresztül vizsgálja.

Alex Wakeford (Microbirth c. film készítője): Új tudományok, a Mikrobiom és az Epigenetika tudósai arra figyelmeztetnek minket, hogy a

szülés alatti rutin beavatkozások gyermekeink immunrendszerén maradandó nyomot hagynak.

Itt megnézhető a MicroBirth c. film kampányfilme magyar felirattal:

A szintetikus oxytocin, az antibiotikumok használata, a császármetszés, vagy a tápszerezés, jelentősen megemeli annak kockázatát, hogy gyermekeink életük folyamán súlyos betegekké váljanak.

Ezek a tudományos felfedezések összekapcsolódnak azzal a jelenséggel, ami kifejezetten az emberi fajt érinti és mi úgy neveztük el: „az emberi faj globális felmelegedése”. Egy 2030-ra jósolt világméretű katasztrófa közeleg, aminek az emberi nem számára végzetes következményei lehetnek.

Kapcsolatot tártunk fel a szülés alatti rutinszerűen alkalmazott beavatkozások és a krónikus betegségek előfordulási gyakorisága között. A WHO kijelentette, hogy a krónikus betegségek már világszerte tömegbetegségnek számítanak. És még ez a mostani szint is emelkedőben van. Világszerte a legtöbb ember olyan krónikus betegségben hal meg, mint amilyen a szívbetegség, az asztma, a légzőszervi betegségek, cukorbetegség, autoimmun betegség, rák, mentális betegségek. A Világgazdasági Fórum előrevetítette, hogy ha ez a „járvány” ilyen ütemben folytatódik, akkor az egészségügyi ellátórendszer 2030-ra nem bírja majd az ezzel járó anyagi terheket és összeomlik, amivel világgazdasági válságot okozhat, ez alkalommal olyat, amilyet még nem tapasztaltunk. Válaszúthoz érkeztünk, tudjuk, hogy nem bírjuk majd fedezni ezeknek a krónikus betegségeknek a költségeit. Mivel a helyzet így nem maradhat, tennünk kell valamit. Nem holnap, hanem még ma!

Ahhoz, hogy megértsük a szülés hogyan is kapcsolódik a krónikus betegek emelkedő számához, be kell pillantanunk a MIKROBIOM tudományába. A kilencvenes évek végén a tudósok felfedezték, hogy több bennünk a baktérium, mint az emberi sejt. Tízszer több baktérium és mikroba él bennünk, mint emberi sejt. Ezeket a baktériumokat összességében mikrobiomnak nevezik és az immunrendszerünk kulcs szereplői. Mi köze van a mikrobiomnak a szüléshez? A tudósok rájöttek, hogy a magzat mikrobiomja a születés aktuális pillanatáig még éretlen. A hüvelyi szülés az első döntő tényező. Az újszülött ekkor kapja az első mikrobákat az édesanyjától. A másik lehetőség erre az azonnali bőrkontaktus az édesanyával. A szintetikus oxytocin használatának maradandó hosszú távra is kivetülő hatását vizsgálják. A tudósok olyan megdöbbentő összefüggéseket fedeztek fel, amelyek az egész emberiség jövőbeni egészségességét kérdőjelezik meg. A következő lépés rendkívüli fontosságú, ez pedig a hosszú távú szoptatás. Amennyiben az újszülött mikrobiomja érésnek tud indulni az édesanya saját baktériumai közreműködésével, amelyek a hüvelyi szülésből, az azonnali bőrkontaktusból és a szoptatásból származnak, akkor ezek együttesen beindítják az újszülött immunrendszerét, amely egész életén keresztül megvédi őt.

De hova vezethet a szülés természetes folyamatába való beavatkozás, vagy annak teljes áthidalása?

Az immunrendszer kifejlődéséhez a korai időszakban meg kell történniük kulcsfontosságú, úgynevezett mérföldköveknek. Ha ezek elmaradnak, akkor az immunrendszer sosem fejlődik ki teljesen. Ez az ok a krónikus betegségek növekvő száma mögött. A császármetszés emeli az olyan gyermekkori betegségek előfordulásának gyakoriságát, mint az asztma, a lisztérzékenység, az egyes típusú cukorbetegség, továbbá ezek megléte más betegségekre is sokkal hajlamosabbá tesznek. Tulajdonképpen ezek a korai környezetei tényezők programozzák be a gyermekek szervezetét a krónikus betegségek egész sorára. És a tudomány ennél még összetettebb. Az epigenetika területén kutató tudósok azt vizsgálják, vajon a szülés alatti beavatkozások által okozott kár átöröklődhet-e a következő generációkra.

Hiszen a szülés a babára és az anyára is hatalmas hatással van spirituális, érzelmi, pszichológiai és valószínűleg szociális értelemben is, nem is beszélve a hosszú távú következményeiről, hogy az autoimmun betegségek, a nem fertőző betegségek és a krónikus betegségek mind összefüggésbe hozhatók a szülés körülményeivel, és nem csak a mostani generációra nézve, hanem valószínűleg a jövő generációira is. Ezért sorsdöntő megérteni, hogy mik azok a tényezők a vajúdásban, a szülésben és a születésben, ami mindezt okozza.

Mindez első ránézésre elég ijesztőnek tűnhet. Aztán ráébredtünk ez a tudomány nem csupán rossz híreket közöl. Ha megfordítjuk a dolgot, akkor kiderül, hogy mutat egy lehetséges megoldást.

Nem azért forgatjuk ezt a filmet, hogy a szülés alatti beavatkozások ellen szólaljunk fel, hiszen ezek sokszor életmentőek is lehetnek. Azonban a beavatkozások gyakorisága világszerte egyre csak nő. Itt az idő, hogy felülvizsgáljuk azok rutinszerű használatát.

Ez az új tudomány katalizátora lehet annak is, hogy a politikusok a szülést és a születést prioritásukká tegyék. Elősegítheti, hogy több olyan kutatás kapjon támogatást, ami a beavatkozások hosszú távú hatásainak vizsgálatával foglalkozik…”

Oszd meg ismerőseiddel!

Minden vélemény számít!

Az email címet nem tesszük közzé.